Egy olyan országban, ahol az emberek jövedelme alacsony, az internet használat terjedését az ingyenes alapcsomaggal lehet igazán előmozdítani, mely egy új, tudásalapú gazdaságra épülő társadalmi modell alapját is lerakná.
„Orbán Viktor merényletre készül a XXI. század ellen, a gondolat és kreativitás szabadsága ellen, a gondolkodás és a nyitottság mindennapos igénye ellen. Orbán internetet lekapcsoló javaslata egyértelműen rá vall. Egy miniszterelnök, aki még e-mailt sem tud írni, persze, hogy ellenfélnek tekinti az internetezők millióit. (...)
A legelemibb kérdés, hogy anyagilag ez kivitelezhető-e, nem terheli-e meg kelleténél jobban a magyar gazdaságot?
Kezdjük azzal, hogy a szabadon hozzáférhető internet esetében nem kell attól félni, hogy a »kelleténél« többen veszik igénybe a szolgáltatást csak az ingyenesség miatt, és emiatt nem fog jól működni. Épp ellenkezőleg: minél többen és minél többet neteznek, annál jobb mindenkinek. Az alapinfrastruktúra biztosítása kerül pénzbe, és ennek sávszélességi korlátai között minél többet neteznek a magyarok, annál közelebb kerülnek a tudáshoz, a munkalehetőségekhez, a világhoz, egymáshoz – és az elnyomás alóli felszabaduláshoz. A szabadon hozzáférhető internettel tehát nem hozunk létre kezelhetetlen helyzetet a gazdaságban.
Természetesen az ingyen internet egy alapcsomagra vonatkozna, szélessávon, de nem korlátlan adatforgalommal, ami úgy lenne ingyenes, mint ahogy egy könyvtár ingyenes ma Magyarországon: a használata az állampolgárnak nem kerül pénzbe, az előállítását adófizetői pénzből fedezi a társadalom. Bizonyos adatforgalom erejéig az alapszolgáltatást térítésmentesen elérhetővé teszi mindenkinek a szolgáltató, amit az állam a távközlési különadó meghatározott mértékéig való leírásával ösztönöz egyrészt, illetve ahol szükséges, az adatátviteli hálózat kiépítésének, fejlesztésének pl.: uniós forrásokból való támogatásával ösztönöz. Rendszeres időközönként, évente, kétévente, célszerű lenne újratendereztetni az alapszolgáltatást, így biztosítva a versenyt a magánszolgáltatók között, és lehetővé téve azt, hogy mindig a legolcsóbbat válassza ki a megrendelő. Aki nagy sebességű, korlátlan internet akar, az pedig választhat a piacon elérhető csomagok közül. (...)
Egy olyan országban, ahol az emberek jövedelme alacsony, az internet használat terjedését az ingyenes alapcsomaggal lehet igazán előmozdítani, mely rövidtávú kedvező hatással járna a távmunka és a részmunka terjedésére, és egy új, tudásalapú gazdaságra épülő társadalmi modell alapját is lerakná.
A politika és a politikusok (elsősorban Orbán Viktor), jobban tennék, ha meghallanák a fiatalok, az új nemzedék, az internetbe »beletanuló« tapasztaltabb generációk, a világot fantáziával és aktivitással megtöltő millió magyar élményét és akaratát: elérhető és szabadon hozzáférhető internetet!
Velük vagy ellenük? Ez most a kérdés. Mi velük!”
Szakpolitikai vita azért van, hogy szakpolitikáról hallhassanak a választópolgárok – nem azért, hogy borostás óriásbébik kappanhangon demagóg bullshitet vonyítsanak. Kohán Mátyás írása.
Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ellenséges vonalak mögé (ATV) is bemerészkedtünk a kormányzati szempontból legnehezebb témával (egészségügy).
A világrend átalakulóban van, a kontinens pedig válaszút elé érkezett. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt a Mandiner Klubest vendége, akivel Kacsoh Dániel beszélgetett a geopolitikai fordulatokról, a nyugati világ önbizalomvesztéséről, és arról, hogy Magyarország miért maradhat stabil pont egy ingadozó Európában.
„Polgárháborúban nincsenek emberi jogaink” – hívta fel Kis János figyelmét az ügyvéd.
Elhangzott, hogy papíralapon több mint 2 millió szavazat érkezett be, melyhez még mintegy negyedmillió online voks adódik majd hozzá.
A gazdagok ingyen kapnak olcsó dolgokat, hogy ne zavarja őket a szegényeket sújtó infláció.
Meglepődünk azon, hogy Magyar Péter egyik nagy rajongója bort iszik és vizet prédikál?
Irán kiszámított eszkalációt alkalmazott.
